We’ve noticed you might be viewing our website from a different location. Visit your regional site for more relevant information and pricing.

Work and Travel: mit adott nekem a program - II. rész

Élménybeszámolókat és történeteket kértünk tőletek, hogy jó emlékeket ébresszünk fel azokban, akik már utaztak velünk és persze azért, hogy egy kis bepillantást tudjunk adni a segítségetekkel azoknak, akik még a nagy kaland előtt állnak. Az első rész után a történetek sora most folytatódik, újabb három jelentkezőnk meséli el, hogy mit jelentett számára a program.

Author: Camp Leaders
22 Dec 10:21

Soha nem felejtem el a napot, mikor végre megérkeztem Amerikába

B. Viola: Camp Leaders program, Support Staff, General Kitchen (2019), Timber Lake Camp

Szavakba önteni, hogy mit jelent nekem a tábor, egyszerre a legkönnyebb és a legnehezebb feladat. Hát megpróbálom. Több mint két év telt el azóta, hogy kiselőadást tartottam szüleimnek amerikai nyárról, gyerektáborról, munkáról, utazásról, vissza nem térő lehetőségekről. Hálám talán először őket illeti, amiért az első pillanattól fogva, teljesen vállszélességgel mellettem álltak és támogattak. Aztán csaknem másfél évvel ezelőtt kezdetét vette a nagy kaland.

Soha nem felejtem el a napot, mikor végre megérkeztem Amerikába. Sokszor elképzeltem, hogy vajon milyen lesz, de nem túlzok amikor azt mondom, minden álmomat felülmúlta az élmény. Úgy éreztem, a világ a lábaim előtt hever. Tisztán emlékszem az estére, mikor megérkeztünk a táborba.

Nagy mosollyal, tárt karokkal (és pizzával) fogadtak minket.

Nagy mosollyal, tárt karokkal (és pizzával) fogadtak minket, és akkor még nem is gondoltam, hogy a sok ismeretlen arcból lesznek azok az emberek, akikkel a nyár végén sírva veszünk majd búcsút egymástól. Napok leforgása alatt szuper kis csapat lett belőlünk, mintha évek óta ismertük volna egymást. Ezt nem cserélném el soha semmiért. Végtelenül hálás vagyok ezekért a barátságokért, az együtt töltött sok sok boldog pillanatért. Esti séták, csillaglesés, tábortűz, kártya-partik, éjszakába nyúló beszélgetések, közös utazások, mind a kedvenc emlékeim közé tartoznak.

A Timber Lake lett a második otthonom, az a hely, ahová talán örökké visszahúz majd a szívem. Már az első ott töltött hét után biztos voltam benne, hogy én ide még vissza fogok jönni. Nem tudhattam, hogy erre majd egy kicsit többet kell várnom, és bár idén nagyon hiányzott az amerikai nyár, még édesebb lesz az élmény, amikor visszatérhetek!

Ez nem egy átlagos nyár, ez egy életre szól. A megannyi csodás élményért köszönettel tartozom a tábornak, a legjobb tábori személyzetnek, az új barátoknak, az útitársaknak és végül, de nem utolsó sorban a Camp Leadersnek, akik mindent megtettek azért, hogy emlékezetes legyen a nyaram. Hálás vagyok, hogy én is részese lehettem ennek a kalandnak.

Hosszúnak tűnhet most az út hazafelé, de egy valami biztos: Amerika visszavár.

Ez nem egy átlagos nyár, ez egy életre szól.

A táborban töltött nyaraknak köszönhetően vagyok ma az az ember, aki

S. Lilla: Camp Leaders program, Support Staff, Kitchen (2015, 2016, 2017, 2018, 2019), Camps Equinuk and Blue Ridge

Az Amerikában töltött öt nyár és maga a tábor olyan szinten váltak életem részévé, mint a gyerekkori legjobb barátok. A táborban ugyanaz történik, mint gyermekkorban a játszótéren. Mindannyian egy jó adag nyitottsággal, izgalommal, őszinteséggel és a kalandok iránti éhséggel érkezünk meg a táborba, pontosan ahogyan azt gyerekkorunkban a játszótérre menet tettük.

Ledobjuk magunkról a megszokott közegünkben felvett gátjainkat, és mint azon a bizonyos délutánon lent a parkban, összehaverkodunk valakivel, akivel egy óra leforgása alatt egy egész életre szóló barátságot kötünk. A játszótér nagyon sokat ad és tanít, mondjuk azt, hogy felkészít az életre.

Biztosít minden eszközt a szórakozáshoz és fejlődéshez, megadja a lehetőséget arra, hogy kipróbáljuk milyen nehéz a mászóka legtetejére felmászni, de arra is hogy meglássuk, ez egyáltalán nem lehetetlen. Kemény munkával, gyakorlással, kitartással és pozitív hozzáállással sikerülhet, még ha előtte sokszor le is pottyantunk róla. A többiek pedig osztoznak velünk örömünkben és bánatunkban, ami lepecsételi a délután leforgása alatt született új barátságokat és garanciát jelent arra, hogy a következő alkalommal is jól érezzük majd magunkat a játszótéren. Természetesen sok olyan gyerek is van délutánonként, akinek nincs kedve lemenni a játszótérre, így ők sajnos kimaradnak az egészből. Ezek a gyerekek másnap szomorúan és irigykedve hallgatják a többiek áradozását az előző délután történéseiről.

Képzeljük el, hogy a park az Amerikai Egyesült Államok, a játszótér mindenkinek a maga tábora, a gyerekek pedig azok a diáktársak, akik ugyanúgy ahogyan mi, belevágtak a Camp Leaders programjába. Azok a gyerekek pedig, akiknek nem volt kedvük lemenni a játszótérre azon diáktársaink, akik valamiért nem mertek belevágni a programba, így csak utólag kívánják azt, hogy bárcsak mégis jelentkeztek volna már korábban.

Azt hiszem valahogy így tudnám a legjobban elmesélni azt, hogy milyen élmény eltölteni egy nyarat egy amerikai gyerektáborban.

A táborban töltött nyaraknak köszönhetően vagyok ma az az ember, aki. Az első nyaram alkalmával úgy éreztem, mintha szabályosan kinyílt volna az addig ismert világom és minden, amit addig ismertem csupán a világ egészének egy nagyon kis szelete lett volna. Őszintén mondhatom, hogy az az első nyár mindent megváltoztatott, és milyen hálás vagyok én ezért!

Lehetőségem nyílt fejlődni a szó legmélyebb értelmében és ez alapozott meg minden továbbit, ez alapozta meg a mostani jelenemet. Mióta belevágtam ebbe a nagy kalandba – ami elsőre számomra is csak egy nagy ismeretlen volt – megannyi dolog van, amiért örökre hálás leszek: Azért, hogy van egy állandó második otthonom, ami a tábor. Azért a rengeteg élményért és tapasztalatért, amit ott szereztem és amiből nagyon sokat tanultam. Azért a magabiztosságért és talpraesettségért, amit ott megszereztem, és ami segített az évek során egyedül is boldogulni bármely országban is jártam. Azért a rengeteg utazásért, ami a Camp Leaders programja nélkül talán soha nem valósulhatott volna meg. Azért, hogy az életem első laptopjának mappáiban található “amerikai úticélok” képekre most már nem mint egy álom, hanem mint az emlékeimre tekinthetek vissza. Azért, hogy a tábori élményeknek köszönhetően elkezdtem feszegetni a komfortzónám határait, ami odáig jutott, hogy Hawaiion kiugrottam egy repülőből egy ejtőernyős idegennek a testéhez csatolva. Azért, hogy a tábori nyaraknak hála vettem a bátorságot és a mesterképzésem évei alatt 2 évig Spanyolországban tanultam. Azért, hogy elkezdtem igazából élni, kiélvezve minden pillanatot. Azért a rengeteg barátért, akiket szereztem. A magyar barátaimért, akiket a táborban ismertem meg és azóta mindennapos részei lettek az életemnek. A nemzetközi barátaimért, akikkel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, és akikkel oda-vissza látogatjuk egymást, mindig éppen más országban. Nem utolsó sorban pedig azért is vagyok nagyon hálás, mert szerelmet is hozott az életembe a tábor. Egy olyan igazi, romantikus, amerikai filmes, nemzetközi szerelmet, amiről senki nem akarja elhinni, hogy működhet, mégis itt vagyunk 3 év elteltével going strong, közösen tervezve a jövőnket.

Ha valaki azt mondta volna nekem 2015-ben a szerződésem kitöltésénél a Camp Leaders irodában, hogy: “figyelj, mindez megtörténhet veled is, fenekestől felfordulhat az életed” (természetesen a szó legjobb értelmében), akkor biztosan jól kinevetem.

Összefoglalva a mondókámat, nagyon hálás vagyok a Camp Leadersnek és a táboromnak, mert javarészt nekik köszönhetően vagyok ma olyan amilyen, és ezt semmi pénzért meg nem változtatnám!

Ha te is készen állsz apait-anyait beleadni egy amerikai nyárba, ahogyan a játszótéren is tennéd, hogy megmászd azt a mászókát, akkor ne hezitálj tovább!

Hálás vagyok azért, hogy hónapokon át újra gyerek lehettem

N. Dalma: Camp Leaders program, Support Staff (2017) és Camp Counselor (2018), Mass Audubon's Wildwood Camp, Rindge, NH

Mit adott nekem a program? - Rengeteg élményt, barátot, tapasztalatot, amikért hálás lehetek!

Hálás vagyok a beszűrődő napfénynek, ami kora reggel megvilágítja az erdőt. A Camp Leaders program által eljuthattam olyan helyekre, ahol a természet szeretete és tisztelete az egyik legfőbb alapelv. Mindennap hálásak voltunk a beszűrődő napfénynek, ami megvilágította számunkra az erdőt.

Hálás vagyok a milliónyi csillagnak az égen, mert így mindig lesz okom a szobám helyett, kint a szabad ég alatt aludni. Telefon nyomkodás helyett minden esti program az volt, hogy plédekkel kifeküdtünk a tópartra csillagokat nézni, és közben beszélgettünk, néha tüzet is raktunk. Bárcsak minden munkahelyen ez lehetséges lenne! Hatalmas élmény.

Hálás vagyok a jó barátokért, akik megtanítottak faággal, tábortűznél kenyeret pirítani. Azóta rájöttem, hogy a pirító felesleges dolog, és hogy néha a legegyszerűbb dolgok a legszenzációsabbak.

Hálás vagyok azért, hogy hónapokon át újra gyerek lehettem. Azóta tudom, hogy a buborékfújó a legjobb dolog önmagam szórakoztatására, és hogy a problémáimat ki lehet rajzolni magamból.

Nagyon hálás vagyok azért, hogy a tábori élményem arra késztetett, hogy folyamatosan kilépjek a komfortzónámból. A mai napig profitálok ebből.

Az első részt már olvastad?

"Lett egy második otthonom egy folyamatosan növekvő, 100 nyelvet beszélő családdal."

Olvass még több ilyen történetet!
Camp Leaders
USA, nyár, kaland, barátok, utazás - az amerikai nyári diákmunka szakértőitől. Neked.

Szeretnél értesülni az új bejegyzésekről?

A mi történeteink - Camp Leaders