Vízuminterjú - azaz egy utolsó nagy lépés a felejthetetlen amerikai nyár felé

Máté Pócsi: Nagyon szépen köszönjük, hogy időt szakított erre a beszélgetésre a kulturális csereprogramokról.

Christopher Vogt: Természetesen. Köszönöm, hogy jöttetek.

M: Úgy gondoltuk mindenképpen hasznos lesz ez a beszélgetés így a pénteki nagy Vízum-nap előtt. Mivel a legtöbb jelentkezőnk még soha nem volt vízum interjún, így bennük és családjukban is merülnek fel kérdések ezzel a fontos nappal kapcsolatban.

C: Teljesen egyetértek!

M: Először is, megtenné, hogy összefoglalja nekünk kicsit a kulturális csereprogramok történetét és azt, hogy miért fontosak ezek a programok az Egyesült Államok számára?

C: Persze. A kulturális csereprogramok évtizedek óta jelen vannak Amerikában és fontos részét képzik a kulturális életnek. Pont a héten gondolkoztam el a jelentőségükön, ahogy arról olvastam, hogy 30 éve jelent meg az internet. A közösségi média és egyéb felületek egyre szélesebb platformot kínálnak távoli helyek és országok megismerésére, ugyanakkor az ezen keresztül szerzett ismeretek könnyen megtévesztők lehetnek. Emiatt tartom én is és az Amerikai Külügyminisztérium is különösen fontosnak a nyári Work and Travel és egyéb J-1-es programokat, aminek segítségével a különböző kultúrákból érkező emberek szemtől szembe találkozhatnak egymással és tanulhatnak egymásról, egymástól.

M: Az Ön véleménye szerint milyen előnyei vannak a kulturális csereprogramoknak mind Amerika mind Magyaroroszág szemszögéből?

C: Úgy gondolom, ez egy kiváló lehetőség a magyar diákoknak arra, hogy megismerhessék az amerikai kultúrát, értékeket és egy kicsit hosszabb időt tölthessenek nagyszerű helyeken. A mai világban egyre több embernek megadatik a lehetőség, hogy utazzon, megcsodálja a nemzeti parkokat vagy ellátogasson kedvenc városába. Ami ennek a programnak a különlegessége, hogy nem csak pár napot töltenek a fiatalok Amerikában, hanem ez a nagyjából 3 hónap lehetőséget teremt számukra, hogy része legyenek egy közösségnek, barátságokat kössenek a helyi amerikaiakkal és igazán felfedezzék környezetüket. Ez ritkán adatik meg egy sima nyaralás alatt.

Amerikai oldalról nézve úgy gondolom, hogy a helyiek legalább annyit kapnak ettől a programtól, ha nem többet, mint a külföldi diákok. Nagyon gyakran ez az egyetlen olyan élethelyzet, ahol amerikaiak találkoznak bizonyos kisebb országokból származó emberekkel, mint például magyarokkal. Emlékszem, hogy amikor én utaztam amerikai nemzeti parkokba vagy sí-resortokba mennyire meglepődtem és különlegesnek tartottam, hogy a világ különböző pontjairól érkezett fiatalokkal találkoztam, akik felkerekedtek, hogy világot lássanak és megismerjék az Egyesült Államokat.

M: Teljesen egyetértek, hiszen én magam is részt vettem kulturális csereprogramban.

C: Hol voltál?

M: Egy gyerektáborban dolgoztam Maine államban.

C: Oh, az egy gyönyörű hely.

M: Igen, és idén ismét visszatérek, de ez alkalommal egy szállodába.

C: Fantasztikus! Tudod már, hogy pontosan hol leszel?

M: Virginiában.

C: Egy újabb gyönyörű állam.

M: Igen, már nagyon várom! Az eddig elmondottak alapján mit mondana, miért javasolja a magyar diákoknak, hogy részt vegyenek egy ilyen csereprogramban?

C: Azt hiszem hasonlóan érzek Amerikával és Magyarországgal kapcsolatban. Hogy mit értek ezalatt? Mindkét országról gyönyörű képeket lehet készíteni. Vegyük csak példának az amerikai nemzeti parkokat, a washingtoni emlékműveket, a Lánc-hidat vagy a Gellért-hegyet. Fantasztikus képek, de ugyanúgy, ahogy Magyarország, Amerika is ennél többet kínál ha közelebb lépsz. Mivel te is visszamész, gondolom pozitív élmény volt a Maine államban eltöltött nyár. Ahogy már mondtam, kialakulhat az emberekben egy kép a közösségi médián és az interneten látottak alapján, ami teljesen megváltozhat, amikor odaérsz és élőben találkozol az emberekkel, beszélgettek és megismeritek egymást. Ez egy olyan lehetőség, ami ritkán adódik az életben. Érdemes kihasználni ezt a pár nyarat az egyetemi évek alatt, amikor a diákok szabadon utazhatnak, nyelvet gyakorolhatnak és felfedezhetik a világot, hiszen sajnos amint elkezdik a felnőtt élet, ez a lehetőség megszűnik. Ezért ajánlom a magyar diákoknak és családjaiknak, hogy ha kicsit is fontolgatják a lehetőséget, vágjanak bele!

M: Egyetértek, hiszen én is ezért vágtam bele. A következő kérdés inkább technikai jellegű, de elmondaná kérem, hogy miért van szükség a magyar diákoknak a J-1es vízumra (vízum kategória a csereprogramok résztvevői számára), ha Magyarországnak vízummentessége van?

C: Teljesen jogos a kérdés, úgyhogy hadd magyarázzam el. A vízummentességi program bizonyos országok közötti rövid utazásokra vonatkozik, főleg nyaralásokra. Ennek segítségével könnyen tudnak az emberek utazni Amerika, Magyarország, sok európai és ázsiai ország között. Ha valaki hosszabb időt szeretne eltölteni Amerikában például a tanulmányai miatt, üzleti úton vagy azért, hogy egy amerikai vállalatnak dolgozzon, akkor minden esetben vízum szükséges. Ez a legtöbb esetben így van, ha valaki nem csak nyaralni indul egy adott országba.

M: Lát valamilyen tendenciát a J-1es vízum igénylések számában? Magasabb vagy alacsonyabb lett a vízumért folyamodók száma az utóbbi években? Mi lehet ennek az oka?

C: Egyértelműen növekszik. Ha visszatekintünk a J-1-es vízum programok és különösen a Work and Travel programok történetére, akkor a 2008-as pénzügyi világválság idején láthatunk némi visszaesést, érthető módon, de azóta a programokba jelentkezők száma folyamatosan növekszik. Ennek én személy szerint nagyon örülök.

M: Nagyszerű, jó ezt hallani. Mivel mi évek óta foglalkozunk kulturális csereprogramokkal, így tudjuk, hogy ezek a programok folyamatosan ellenőrizve vannak az Amerikai Külügyminisztérium által, és hogy a vízum szponzorok legfőbb célja, hogy a jelentkezők egészségesek legyenek és biztonságban dolgozhassanak. A jelentkezőink családjai nem feltétlenül vannak tisztában a programok hátterével, ezért a következő kérdésem az lenne, hogy mi lenne az üzenete a szülőknek és hozzátartozóknak, akik részt vesznek az utazást illető döntéshozatalban?

C: Ez valóban egy fontos kérdés és ahogy mondod, az Amerikai Külügyminisztérium legfőbb prioritása valóban a programokban résztvevők biztonsága és egészsége. Ahogyan azt te is említetted, a programban részt vevő szervezetek és maga a program is folyamatosan ellenőrizve van a Külügyminisztérium által. Ebbe beletartoznak a magyar toborzó ügynökségek (mint például a Camp Leaders is) és az Amerikában működő vízum szponzorok, akik közvetlenül a fogadó szervezettek dolgoznak együtt. És ez nem azt jelenti, hogy egyszer rájuk néznek, hanem évről évre szigorú ellenőrzésen esnek át és magas elvárásoknak kell megfelelniük. Az én üzenetem a szülőknek az lenne, hogy a mi részünkről mindent megteszünk a fiatalok biztonsága érdekében, de ehhez ők is hozzá tudnak járulni azzal, hogy felelősségteljes utazókat nevelnek belőlük. Ezt úgy tudják megtenni, hogy felhívják figyelmüket a kommunikáció fontosságára mind a vízumszponzorral, mind a kinti munkaadóval. Mielőtt nekivágnak az útnak, tájékozódjanak arról, hogy pontosan hova mennek, legyenek kéznél a munkaadó és vízumszponzor elérhetőségei (email címek, telefonszámok, közösségi média kapcsolat). Az is hasznos, ha utánanéznek az adott környéknek vagy városnak, ahol a nyarat fogják tölteni. Biztosan te is igyekeztél előre megismerni kicsit Maine államot és most ezt fogod tenni Virginiával is. Ezek az előkészületek mind nagyon fontosak és hasznosak lesznek a nyáron, de ezzel együtt is adódhatnak problémák, ezért üzemeltetnek a vízumszponzorok a fiatalok számára egy 24 órás segélyvonalat, amit bármikor, bármilyen problémával bártan hívhatnak és azonnal kapnak segítséget. Ha úgy érzik nem kapnak elég gyorsan segítséget, akkor a Külügyminisztériumot is 0-24-ben tudják hívni telefonon.

M: Így van. Ehhez még annyit hozzátennék, hogy a mi ügynökségünk (Camp Leaders/Resort Leaders) is üzemeltet nyáron egy 24 órás segélyvonalat, így az itthoni hozzátartozók is bármikor elérnek minket, ha sürgős kérdésük van. A programok, amikről eddig beszéltünk főleg egyetemistáknak szólnak. Van esetleg kulturális csereprogram lehetőség fiatalabbaknak vagy olyanoknak, akik már megszerezték a diplomájukat?

C: Igen, bár a konzulátuson jelenleg az egyetemistákra és a Work and Travel programokra fókuszálunk, de vannak középiskolásoknak is fél vagy egy éves külföldi tanulmányi lehetőségek, illetve a legnevesebb program a Fulbright program, aminek sok területe van, de főleg olyan fiatal felnőtteknek segít, akik valamilyen doktori képzésben vagy kutatásban szeretnének részt venni az Egyesült Államokban.

M: Értem. Most kanyarodjunk vissza a pénteki nagy napra, azaz a J-Day-re (J-1es vízum nap). Azoknak, akiknek ez a kifejezés nem ismerős, mit jelent pontosan a J-Day és mi a célja?

C: A J-Day egy olyan nap, amit kimondottan J-1es vízumért folyamodó diákok érkeznek a Nagykövetségre. A következő pár hétben több, mint 1500 diákkal fogunk beszélgetni a vízum interjúk keretein belül és ezt már nagyon várjuk! Úgy gondoljuk, hogy ha tömbösítve jönnek a diákok, akkor a folyamat mindenki számára gyorsabb, hatékonyabb és nem mellesleg hangulatosabb. Ezeken a napokon diákok találkozhatnak a program többi résztvevőjével és megismerhetik az ő motivációjukat és terveiket. Ez nap számunkra is mindig különleges. Terveink szerint a Nagykövet Úr is le jön majd, hogy a diákokkal beszéljen pár szót. Szeretnénk vidám hangulatú, ünnepélyes légkört teremteni, ami jó élmény lesz a diákoknak, hiszen ez egy fontos lépés lesz az amerikai kalandjuk felé.

M: Biztosan így lesz! A következő kérdésem magával az interjúval kapcsolatos. A legfőbb aggodalom a diákok számára, hogy mi lesz, ha nem sikerül az interjú. Mi lehet az oka az elutasításnak és mit tudnak tenni, hogy ez ne történjen meg?

C: Ez érthető, hiszen bármilyen interjúról is legyen szó, az ember izgul egy kicsit. Ami a vízum interjúkat illeti, azt mondhatom, hogy a magyar diákok túlnyomó többsége nagyszerűen teljesít az interjún és megszerzi a vízumot, úgyhogy aggodalomra semmi ok. Az, hogy mitől lesz sikeres egy jelentkező, 3 dologból tevődik össze. Egy: komolyan veszi a tanulmányait, rendesen bejár az óráira és jó jegyeket szerez. Azt hiszem ez a legfontosabb. Kettő: beszél angolul. A kulturális csereprogramok egyik előnye, hogy a diákok pár hónapon keresztül gyakorolhatják az angol nyelvet anyanyelvi környezetben, de ezzel együtt a program követelménye, hogy legyen egy bizonyos szintű nyelvtudásuk már az utazás előtt. Három: A Work and Travel programok sikerességét jó mutatja az, hogy csakúgy, mint te is, mások is visszatérnek több nyárra. Ehhez kapcsolódóan fontos kiemelni a vízum szabályok betartását. Ha valaki szeretne visszatérni és többször részt venni a programban akkor erre oda kell figyelni. Néha, szerencsére ritkán, vannak olyan helyzetek, amikor a diákok megszegik ezeket a szabályokat. Ez nem azt jelenti, hogy soha többet nem jelentkezhet vízumra vagy hogy biztosan nem kap vízumot, de figyelembe fogják venni a vízum elbírálásánál.

M: Tehát a vízum elutasítás fő oka az, ha valaki nem tartotta be a vízum szabályokat.

C: Igen, de ez tényleg ritka. Azt gondolom, hogy ha valaki komolyan veszi a tanulmányait és jól beszél angolul – nem arra gondolok, hogy tökéletesen, de érthetően beszél angolul, akkor semmi problémája nem lesz a vízum interjún.

M: Értem. Van bármi javaslata arra, hogy hogyan készüljenek a jelentkezők a vízum napra?

C: Legyenek vidámak, lássuk rajtuk, hogy örömmel várják a nyarat és készüljenek fel arra, hogy kérdezni fogjuk őket a tanulmányaikról és arról, hogy miért szeretnék a nyarat Amerikában tölteni. Nem kell részletes tervet bemutatniuk a nyarat illetően, de a Konzult érdekelni fogja, hogy hol tölti a nyarat, mit szeretne csinálni a nyár végén és mik a tervei miután hazajött. Igazából a legfontosabb, hogy nem kell izgulni, mert mi tényleg csak kíváncsiak vagyunk rájuk és várjuk ezeket a beszélgetéseket. Amíg pedig az interjúra várnak, használják ki a lehetőséget és ismerkedjenek a többi jelentkezővel.

M: Rendben, erre mi is bíztatni fogjuk őket! Végül, de nem utolsó sorban, idén is számíthatunk a Nagykövetség által szervezett Fotóversenyre? Tudom, hogy minden évben nagy sikere van.

C: Természetesen! Mi is minden évben alig várjuk fantasztikus képeket, amiket a résztvevők küldenek! Igazából pár perccel ezelőtt tudtam meg, hogy az idei nyári Fotóverseny témája az „American Dream” lesz. A magyar diákok igazán kreatívok, így kíváncsian várom, hogy idén mit örökítenek majd meg az amerikai kalandjukból.

M: Ezt jó hallani, mi is mindenképpen hirdetni fogjuk ezt a pályázatot! Nagyon szépen köszönjük, hogy itt lehettünk és beszélhettünk Önnel.

C: Köszönöm, hogy itt voltatok és örömmel várjuk a diákokat a vízum-napon!

Az interjút készítette: Pócsi Máté a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok harmadéves hallgatója.

Nagy megtiszteltetés és élmény volt interjút készíteni a budapesti amerikai konzullal. Az egyetemen elsajátított elméleti tudást a gyakorlatban is kamatozhattattam és kipróbálhattam magam abban a szerepkörben ahol a jövőmet képzelem el. Az interjú szakmai és egyben baráti légkörben telt, ahol a a kultúrális csereprogramok fontossága mellett, saját tapasztalataim is szóba kerültek.